Szentségtelen eszme

Jézus!
Nem élsz már!
Elmúltál!

A templomokon kopik az eresz,
Nincs, ki megjavítsa.
Krisztus mögött rothad a kereszt,
Biztos forog a sírban.

Refr.:

Uram!
Várok rád.
Érted élek.
Megosztom veled
Közös eszménket:

Tudom, hogy a kereszt örökké áll,
Én mégis kidönteném õket.
Kereszténynek lenni annyi, mint halál,
S öngyilkos nem lesz belõlem.

Arra születtem, hogy éljek,
S most mégis a halált hirdetem.
Mert míg az élet kudarc,
A halál maga a gyõzelem.

Egy halottban hisz, ki a kereszt mögé lapul,
Egy nyomorult embert éltet.
Fordítva hordom az ocsmány feszületet,
Hogy kapjon agyvérzést a féreg.

Arra születtem, hogy éljek,
S most mégis a halált hirdetem.
Mert míg az élet kudarc,
A halál maga a gyõzelem.

Örülsz, ha élsz egy évszázadot,
De utána úgyis halál jön.
Akkor miért ne halj meg elõbb,
Hogy tovább tartson, mi örök.

Refr.:

Uram!
Várok rád.
Érted élek.
Megosztom veled
Közös eszménket: